Versek
Mikor masírozunk kapitány uram?- magyar népköltés 
Mikor masírozunk, kapitány uram?
Holnapután, meg azután:
csütörtökön ebéd után,
kedves katonám!
Mit eszünk ebédre, kapitány uram?
Tőtött csirkét, friss kenyeret,
mákos csíkot, bort, fehéret,
kedves katonám!
Mit viszünk az útra, kapitány uram?
Füstölt sonkát, sült malacot,
szalonnácskát, telt kulacsot,
kedves katonám!
Lukas a nadrágom, kapitány uram!
Ott a szabó, befódozza,
a káplár meg kiporozza,
kedves katonám!
Söpretlen a házunk, kapitány uram!
Ott a Kati, majd kisepri,
a szemetet is kiviszi,
kedves katonám!
Vetetlen az ágyunk, kapitány uram!
Ott a Kati, majd megveti,
a dunyhát is beleveti,
kedves katonám!
Hová masírozunk, kapitány uram?
Taljánország határába,
Óperencia partjára,
kedves katonám!
Mit csinálunk ottan, kapitány uram?
Eszünk-iszunk, pipázgatunk,
szép lányokat csókolgatunk,
kedves katonám!
Mikor jövünk vissza, kapitány uram?
Ne kérdezz már olyan sokat,
ördög vigye a dolgodat,
kedves katonám!
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Tamkó Sirató Károly: Szembeszél
Hogyha
fúj
a
szembeszél,
okos
ember
nem beszél!
Lélegzik az orrán át.
Nagy hidegben,
ôsz-esôben
így
játssza ki
a náthát!
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Gazdag Erzsi: Őszi búcsúzás
Int a pitypang-bóbita,
s más vidékre száll.
Liba nézi, s bámulva
fél lábára áll.
"Hova, hova, bóbita?"
"Itt van már az ősz.
El kell mennem, elkerget
e goromba csősz.
Isten veled, kis patak!
Beteg sárga rét!
Libák, lepkék, bogarak,
száraz margarét!"
"Isten veled, bóbita!"-
szól a lúd sután,
s bánatosan pislog a
bóbita után.
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Sarkady Sándor: Lomb lehullott, mák kipergett
Lomb lehullott,
mák kipergett,
őszi ágat szél diderget.
Hidegebb már
a sugár is,
elment a fecskemadár is.
Máris, máris,
oda van a nyár is.
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.
Gazdag Erzsi: Mosolyra bíztató dal
Hozok neked galagonyát.
-Sírsz-e még?
Hozok neked kerek almát.
-Rísz-e még?
Egyet nevetsz; kettőt adok.
-Hadd látom:
Érik-e a piros mosoly
orcádon?
Piros mosoly: piros alma
itt terem.
Mosolyogj hát! Hadd legyen bő
szüretem.